Ár: 5 990 Ft
A XX. század első harmadának legismertebb spekulánsa, aki négyszer veszített el mesés vagyont - majd négyszer szerezte vissza.
Jesse Livermore-t a mai napig legendák övezik a Wall Street-en. Korabeli mítoszok szerint úgy kereskedett, hogy nem is nézte az árakat, mert elég volt hallania a tőzsdei szalagtávíró kattogását. Ha akkoriban egy részvény nagyot zuhant, máris készen állt a magyarázat: hát persze, biztos megshortolta Jesse Livermore. Egyesek a Nagy Krachért is őt okolták. Hogy érzékeljük a méreteket: az 1929-es tőzsdekrachból kortársai szerint 100 millió (mai érték szerint 2 milliárd) dollár készpénzzel került ki...
Az Egy spekuláns feljegyzései Jesse Livermore, a legendás amerikai spekuláns regényes életrajza.
Livermore a Massachussets állambeli Shewsburyben született. Édesapja mindenáron gazdálkodónak szánta, de mivel a kacsát sem tudta megkülönböztetni a tyúktól, édesanyja 5 dolláral a zsebében elküldte a nagyvárosba szerencsét próbálni.
Útjának első állomása Boston volt, ahol a Paine Webber brókerháznál felcsapott "krétásnak", vagyis ő írta fel a táblára az árfolyamokat. Túlzás lenne azt mondani, hogy göröngyös volt az útja a Wall Street felé, ugyanis már az első 5 dolláros fizetését is csaknem megduplázta. 15 éves korára a kezdeti szárnypróbálgatások után hatalmas lendületet kapott és egy év alatt, több mint 1000 dollár hasznot ért az úgynevezett bucket shop-okon keresztül. A bucket shopok olyan cégek voltak, ahol kevés pénzzel lehetett részvények, árutőzsdei termékek árfolyam elmozdulására spekulálni, anélkül, hogy azokat fizikailag birtokolnánk. Mivel túl sok pénzt nyert tőlük, pár hónap leforgása alatt nem kívánatos vendég lett csaknem az összes bostoni bucket shopban. Mit volt mit tenni, új meghódítandó területek felé vette az útját: Irány a Wall Street!
Első nagy sikere az Union Pacific papírjainak shortolása volt. Az 1906-os San Francisco-i földrengés után meredeken zuhant az árfolyam 250 ezer dollár profitot hozva ezzel Livermore-nak. A legendás hírnevét azonban a következő évi akciója alapozta meg igazán: végig eladási (short) pozícióban volt a 1907-es tőzsdekrach idején.
Saját szabályai alapján kereskedett: ha pozíciója helyes volt, növelte annak méretét, ha veszteséges, minél gyorsabban lezárta azt. Emellett mindig egyedül dolgozott, nem hallgatott másra. Legfőbb jelmondata : "A profit tud vigyázni magára, de a veszteség nem, ezért sosem hagyom, hogy a veszteséges pozícióim elkanászodjanak." Idővel azonban sajnos ő is beleesett abba a hibába, amibe a kereskedők nagy többsége: nem követte saját stratégiáját, ennek következményeként az 1907-ben megnyert pénzt sikerült elbuknia, sőt 1 milliós adóssága miatt kis híján csődbe is ment.
Livermore élete olyan hullámzó volt mint az árfolyam, csaknem 2 évtizeddel később újra a csúcsra került.1929-ben szintén az árfolyamok csökkenését lovagolta meg. Miközben mások mindenüket elbukták, Livermore nyeresége meghaladta a 100 millió dollárt. A Wall Streeten ekkor már öt éve emelkedtek a részvényárak, elég volt a spekulációs összeg ötödét letenni, a többit olcsó kölcsönből finanszírozni. Naponta vezettek be új cégeket a tőzsdére, minden idők legvadabb spekulációi folytak, a nép lubickolt a derűlátásban. Az 5 évig töretlen sikerszériát az 1929-es fekete csütörtök törte derékba. Ezt követően a tőzsdeindex óriási forgalom mellett zuhant a semmibe, három év múlva állt csak meg, 89%-kal lejjebb, s 25 évnek kellett eltelnie, míg újra elérte 1929-es szintet. Livermore-nak eladási pozíciói révén ebből a hatalmas zuhanásból sikerült profitálnia.
Az újra milliomos Livermore 1933-ban elkövette élete legnagyobb baklövését. Elvette a 38 éves Harriet Metz Noble-t, akinek ez már az ötödik házassága volt. A hölgy szerette a férfiakat, nincs is ezzel semmi baj, azzal már inkább, hogy 4 férjet temetett el, és kivétel nélkül mind a négyen önkezükkel vetettek véget az életüknek.
Livermoore-nak azonban nemcsak a magánélete egén jelentek meg fekete felhők. A világháború miatt a tőzsde iránti érdeklődés is mélypontra jutott. 1939-ben fia tanácsára megírta tapasztalatait, kereskedési szabályait How To Trade In Stocks című könyvében. A kötet azonban nem úgy fogyott, ahogy várták. Klinikai depressziója egyre súlyosbodott, Livermore újra és ezúttal menthetetlenül a padlóra került.1940. november 28-án besétált az Ötödik Sugárúton található Sherry-Netherland hotelbe. Leült a ruhatár hátsó részén lévő székre és fejbe lőtte magát.....
Az eredetileg 1923-ban megjelent könyv nemcsak lebilincselő olvasmány, hanem a spekuláció művészetének klasszikus tankönyve. Befektetők nemzedékei forgatták haszonnal, mint a spekulációs hibák, trükkök, fortélyok kiapadhatatlan tárházát. Nem véletlen, hogy egy körkérdés során a jelen kiemelkedő amerikai tőzsdecápái közül legtöbben ezt a könyvet jelölték meg, mint legfontosabb, ma is nélkülözhetetlen tőzsdei irodalmat. A livermore-i spekulációs módszer azért lehet időtálló, mert abból indul ki, hogy a spekuláció alapvető feltételei minden korban változatlanok. Tulajdonképpen az emberi természet szélsőségeinek, a félelemnek és a reménynek volt alapos tanulmányozója és ismerője Jesse Livermore, aki egy állandó, s olykor költséges tanulási folyamatnak fogta fel a spekulációt, amely során egyre többet tudhatunk meg - magunkról.
"Utálok olvasni, nincs türelmem hozzá, az olvasás szerintem kioltja az emberi képzelőerő természetes tüzét. De ezt a könyvet, mondhatni bibliát is, be kéne tiltani, be kéne zárni minden spekuláns elől. Ebből az egyetlen könyvből többet tanultam, mint négy év alatt az egyetemen. Második olvasásra többet tanultam a befektetésről, mint amíg megszereztem az MBA fokozatot. 24 év alatt egyetlen könyvet sem bírtam elolvasni elejétől a végéig, ezt viszont négyszer olvastam az utolsó sorig. Ha csak 20 dollárnyi részvényed van, add el azonnal, és vedd meg ezt a könyvet!"
Justin, Bostonból
További befektetőkről itt olvashatsz:
Mark Tier: A gazdaggá válás útja
Nicholas Darvas: Hogyan nyertem 2 millió dollárt a tőzsdén?
A Wall Street-i brókerek belső titkairól pedig itt:
John Rolfe - Peter Troob: A Wall Street dzsungelében
